Beszámoló az Újpogányságról szóló előadásról

A beszámoló az alábbiakban olvasható:

Jézus valóban magyar volt? – Előadás az újpogányságról
(2013. március 8.)

Ezzel a sokat sejtető címmel hívta az érdeklődőket a templom Szent István termébe előadásra, beszélgetésre, együttgondolkodásra Zimányi Ágnes, a Magyar Katolikus Rádió szerkesztője és vendége, Kertész-Bakos Ferenc egyetemi oktató. Mint kiderült, egy ősz óta zajló beszélgetéssorozat újabb alkalmára került sor: a két előadó Budapest több keresztény közösségében fordult már meg, hogy újra felhívja a figyelmet azokra a jelenségekre, amelyekre a Püspöki Konferencia 2009 őszén körlevélben reagált: a pogányság, az „ősmagyar szinkretizmus” – és ezzel párhuzamosan okkult irányzatok – terjedésére, veszélyére.

Kertész-Bakos Ferenc komoly olvasottságát, a témában való jártasságát és logikus gondolkodásmódját ismertük meg, amikor az előadás kezdetén számos adattal, forrással mutatta be a magyarság eredetére vonatkozó különböző – gyakran önmagukban is ellentmondásos – alternatív elméleteket, miközben nem mulasztotta el az egyszerűbb és a kevésbé ismert fogalmak tisztázását sem.
Röviden bemutatta a legismertebb eredetmondákat, amelyek – közös vonásukként – nemcsak a Föld minden népét, hanem az egyistenhívő vallást is a magyarok ősanyjától és az első magyaroktól származtatják, többféle mitológia és vallási irányzat elemeiből merítve és alakítva ki a történetet. Ezekben az elképzelésekben válik Jézus pl. párthus vagy szkíta herceggé, aki beavatási szertartások során nyeri el az Istenfiúságot, Szent József pedig hun munkásemberré, akit a betlehemi templom építésének feladata szólít a Szentföldre.
Könnyen felismerhető, hogy miért tett szert nagy népszerűségre az újpogány hiedelemvilág: amellett, hogy a többezer éves és kiváltságos múlt erősítheti magyar identitásunkat (ahogyan teszik a hasonló történetek más, hányatott sorsú népek esetében), a keresztény elemek és kifejezések használata a keresztények számára is megtévesztő, sőt, olykor kifejezetten megnyugtató és vonzó lehet.

Az előadó részletesen szólt azokról a kevéssé tudományos módszerekről is, amelyek alátámasztják a fenti elméleteket. Példaként emelte ki a rovásemlékek kutatását, amely leletek az ősi magyar – keresztény uralkodóink által megsemmisítésre ítélt – örökséget hivatottak képviselni (habár a korai leletek magyar nyelven nem értelmezhetőek, a magyar nyelvűek pedig keresztény tartalmúak), valamint a Magyar Pálos Rend és a pilisi ősmagyar táltosok kapcsolatának igazolására tett kísérleteket. Volt szó itt kronológiai tévedésekről, tudományosan igazolt tények figyelmen kívül hagyásáról, de olyan esetről is, amelyben egy fontos lelet felfedezője beavatottságára és a beavatáskor ígért titoktartásra hivatkozva nem tárta a nyilvánosság elé az elméletét bizonyító tárgyakat, forrásokat.

A jelenség leírása mellett Kertész-Bakos Ferenc rámutatott az újpogányság és más spirituális irányzatok kialakulásának és terjedésének történelmi-pszichológiai hátterére is. Bemutatta azt a folyamatot, amelynek során a 17–18. században kezdődő természettudományos („minden megismerhető”, illetve „hiszem, ha látom”) és gazdasági („a jólét záloga a termelés állandó növekedése”) fejlődés a hit megkérdőjelezéséhez és elvesztéséhez vezetett, hogy a 20–21. század embere lelki táplálékra vágyva már ne az Egyház, hanem különböző spirituális praktikák felé forduljon.

A vezetett beszélgetés viszonylag szűk körben és közvetlen hangulatban zajlott. Mivel talán mindannyian találkozunk szűkebb vagy tágabb ismeretségi körünkben az alternatív vallásosság különböző formáival (ezotéria, keleti vallások gyakorlása, sámán-táltos-hit stb.), az elhangzottakhoz mindenkinek volt hozzá tennivalója. Az alkalmat eredetileg egyórásra tervezték a szervezők, de észrevétlenül elszaladt az idő, és két óra elteltével is bizonyára maradtak még nyitott kérdések, gondolatok.
Kertész-Bakos Ferenc minden résztvevőt megajándékozott tavaly kiadott, Politikai okkultizmus – Hamisított történelem az Arvisuráktól a pálosokig című könyvének egy példányával. A könyv részletesen tartalmazza azokat az információkat, elméleteket, történeteket (is), amelyek az este folyamán szóba kerültek, így lehetőséget ad a gondolatébresztő előadáson elhangzottak újra- és továbbgondolására.
Kertész-Bakos Ferenc könyvének, amely a beszélgetés alapjául is szolgált, szabadon letölthető elektronikus változata: http://mek.oszk.hu/10800/10804/10804.pdf